freak
« Previous EntriesKi vagyok én? VI. Azonosság önmagammal
2010. June 2., WednesdayNem szabad szem elől veszíteni, hogy más vallásoktól eltérően éppen a kereszténység tanításának szimbóluma, hogy egy ember s emberfia egyéni életfolytatása a tartalma, s ezt az individuációs folyamatot még magának Istennek inkarnációjaként (megtestesüléseként) és kinyilatkoztatásaként is fogja fel. Ezzel akkora jelentőséget tulajdonít az ember mély-önmagává formálódásának, hogy annak messzemenő jelentőségét nem is nagyon lehet igazán […]
Ki vagyok én? V.
2010. April 6., TuesdayElőzmény linkje itt.
4. Nagy érzelmi nyereségnek tekintem, ha sikerül olyan csatornát létesíteni, amelyen keresztül a másik képes kifejezni az érzelmeit és a lelkivilágát. Ha megengedem, hogy megmutasd önmagad, azáltal én is gazdagodom.
Miért nehéz ez? Jogos-e ez? Azon gondolkodom, hogy tudok-e “térítés nélkül” beszélgetni nem keresztényekkel? Sokszor még keresztényekkel sem tudom ezt megtenni. Azon gondolkodom, […]
Az ajtó
2010. April 2., Friday“Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a szép Mennyország. Ez volt a Mennyei Atya, Jézus, a Szentlélek és temérdek gyönyörű angyal lakhelye. Megteremtették a világokat, minden csodálatos dolgot, ami a Földön él. Egy gond volt csupán: a Mennyország Ajtaja csak kívülről nyílt. Sokan meg sem találták, de aki meg is találta, nem tudta kinyitni […]
Ki vagyok én? IV. Kérdés-válasz
2010. February 23., TuesdayElőzmény linkje itt.
A Ki vagyok én? bejegyzések azért íródnak, mert szeretném a magam amatőr módján bemutatni, hogy keresztényként magunkkal tisztába jönni, az odabenn összekuszálódott szálakat kibogozni talán nem is akkora gond, sőt. Segít átlátni, mit miért teszek, gondolok, érzek a felebarátom mit miért tesz, gondol, érez, és így talán létrejöhet egy szeretetteljesenn, őszintébb, hitelesebb […]
Ki vagyok én? III. Individualizmus kontra személyesség
2010. February 19., FridayEzek a fenti szavak kikészítenek, mert minden leírt szónál rezeg a léc, hogy ki érti félre? Na, mindegy, reménykedem a legjobbakban.
Szeretnék egy gondolatmenetet végigvinni, hogy bizonyítsam, hogy igazam van hogy meg tudjak osztani egy-két fontos információt a személyesség és individualizmus témájában. Izgalmasabb azonban, ha a bennem megfogalmazódott kérdést osztom meg: ez kábé úgy […]
Ki vagyok én? II.
2010. February 13., SaturdayAzóta is erre jár az agyam. Gondolkodom, olvasok, hallgatok és tök jó dolgokra jöttem rá. Most pedig leírom őket. Tudom, hogy sokan azt gondolják, hogy a vesztembe rohanok, mert önismerettel foglalkozom, ugyanis ez a szó keresztényként kábé a pokol, halál, Sátán, bűn szavakkal hasonul, tehát probléma. Problémás terület.
Pár alapfogalmat szeretnék tisztázni, nem azért, mert […]
Panta Rei!
2010. February 3., WednesdayÉrdekes dolgok történnek velem mostanában.
Tavaly az év vége felé megszállt valami “változtatni kellene” érzés. Talán már a nyáron kezdődött. Az életemet befolyásoló dolgokra kezdtem figyelni, nem negatív dolgokra kell itt elsősorban gondolni, hanem olyasmikre, amik alakítanak engem. (Ezeknek a gondolatoknak a hatására elég sok egyéb radikális változtatást tettem az életvitelemben, eddig végül is pozitív kimenetellel.) […]
Ki vagyok én?
2010. January 25., MondayNői konferencián voltam a hét végén. A téma: Ki vagyok én Krisztusban? Mivel Petivel voltam, csak egy tanítást hallottam, és most erről fogok írni. Amióta hazajöttem, ezen agyalok, és mivel a töprengéseim még álmatlan éjszakát is okoztak, úgy gondoltam, leírom, milyen gondolatok jöttek elő bennem. Nem szeretném bántani a tanítót, tényleg nem ez a […]
Mostanság
2009. August 8., SaturdayEl vagyok maradva a blog eredeti céljától, ami az emlékek rögzítése lenne. Sosem vagyunk itthon, ha itthon vagyunk, általában takarítok, mosok vagy sütök vagy főzök.
Annyi képet készítek mostanában, hogy össze kellene rendszerezni ezeket is, feltölteni a blogra, kiválogatni…erre sincs időm valahogy. Meg annyira várom már a kreatívkodást! Elhatároztam, hogy ha Peti elkezd mászni, folytatom a […]
Karácsony
2008. December 24., WednesdayGyerekként az év fénypontja, a legboldogabb ünnep. Felnőttként…sok minden. Egyrészt a hála ünnepe (a lehetőségé, hogy egyáltalán van, lett egy Út vissza a sodrásból, ami mindenkit visz megállíthatatlanul…), de egy kicsit a fájdalomé is. Hogy a családunk széthullott, és hiába folyik ugyanaz a vér az erekben, a telefon sem kerül már kézbe, miért is? Nem […]
« Previous Entries